Bemutatkozás

Bemutatkozás

Az Új Élet Vadásztársaság elődje 1946. február 24-én 40 taggal Rádóckölkedi „Szabad Szakszervezetek” Vadásztársasága néven alakult meg. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy az élet törvényszerűségéből eredően az alapító tagok többsége az örök vadászmezőkre költözött. Egyedül Szép Lajos bácsit köszönthetjük körünkben az alapító tagok közül. A vadásztársaságokat összevonták, és „Körmendi Földművesszövetkezet Járási Vadásztársaság” név alatt működtek. Ebben az időben az Új Élet Vadásztársaságunk elődje Rádóckölkedi Vadászbrigádként szerepelt. A jelenlegi elnevezést „Új Élet” Vadásztársaság Egyházasrádóc 1967. július 5-én vette fel Kápolnási Karcsi bácsi javaslatára. Azzal indokolta, hogy minden év tavaszán megújul a természet, újra ébred az élet. Megalakulástól kezdve az egész folyamat sok-sok nehézséggel, küzdelemmel járt. A nehézségeket a különböző átszervezések és felszerelések fegyver, lőszer hiánya is okozta. Írásos dokumentumok is bizonyítják, hogy évi 800-1000 db volt a nyúlteríték. Az apróvad csökkenése és a nagyvad megjelenése tette indokolttá, hogy területünket apró és nagyvadas területté nyilvánították. Említést kell róla tenni, hogy közben a területünkön végig söpört a „Tularémia” fertőzés, ami valószínű, hogy vérfelfrissítés címén valahonnan behozott nyúlállománnyal hoztak be. Sajnos a nyúl csökkenésével párhuzamosan a fácán és fogoly állomány is egyre csökkent. A nagyvadas területünkön először nem volt golyós lőfegyver, egy ideig a sima sörétes fegyverekből kilőhető golyóval kellett meglőni az éves tervben előírt nagyvadakat. A lőtt vadakat vonaton Győrbe kellett szállítani a MAVAD hűtőházba. Győr után Zalaegerszegre, Sárvárra, Szombathelyre, Csákánydoroszlóra majd Körmendre kellett szállítani. Míg végül a vadászházunk udvarán van lehetőség a hűtőbe tárolni a lőtt vadat. Mi sem bizonyítja jobba, hogy tettük a magunk dolgát, mint 1976 évben a 30 éves, majd 20 év múlva a fél évszázados évforduló megünneplése alkalmából megrendezett trófea kiállítás, és az emlékkönyv. Adatok, fotók a lakosság emlékkönyvbe való bejegyzése a mai napig bizonyítják, hogy milyen eredményesen fejlődött vadásztársaságunk. Érmes szarvas, őzbak és vaddisznó trófeák kerültek ki a vadásztársaságunk területéről. 1981 évben már külföldi bérvadászokat fogadtunk, vagyis az őzbak éves kilövési tervének egy részét eladtuk. A jó közösségi összefogás eredménye volt, hogy építettünk teljesen magunk közösségi munkával egy un. menedékházat a Mukus környéki vöröstölgyesben, amit Vadászháznak neveztünk el. Megvásároltuk Egyházasrádócon a Rákóczi Ferenc utca 2. szám alatti parasztházat, amire irgalmatlan sok közösségi munkát fektettünk és ez lett a mi gyötrelmes, áldozatos munkánk eredménye a vadászházunk, szentélyünk. Majd nem kevés ráfordítással felújítani és bővíteni kellett. Volt társaságunknak egy koronglövő csapata, Sárvárra és Szombathelyre jártunk évente megrendezett megyei versenyekre. Eleinte kötelezően előírt vadőr alkalmazott nem volt. Tiszteletdíjas megbízott vadőrök voltak. Majd egy közben megjelent rendelet már két főfoglalkozású vadőr beállítását határozta meg területünkre. Országos szinten is elismert két hivatásos vadász Pukánszky Zoltán és Bartha Ferenc is tőlünk kerültek tovább. A taglétszám folyamatosan változik, az alapításkori 40 főből 1960-ra 25 fő maradt. A társaság taglétszám jelenleg 34 fő. A vadászterület nagysága is változott. 2016 évben területünk több mint felét 4380 ha-t sajnos elveszítettünk, jelenleg a fennmaradó 3883 ha területen folytatunk vadgazdálkodást. A terület kevesebb, mint felére a bérleti díj több mint ötszörösére növekedett, ami nagyban megnehezítette a társaság gazdálkodását. Nehéz helyzet ellenére a jogszabályokban előírt kötelességeinknek maximálisan eleget teszünk. A vadászati hatóság által jóváhagyott nagyvadkilövési terveket teljesítjük. Az utóbbi időben területünkön esett több aranyérmes őzbak, szarvasbika és vaddisznó is.